Velkommen til Danmark

Ahoj!

Amint látom nem fejeztem be a Rámai Vakációs beszámolómat, de sebaj. A képek természetesen megvannak, majd feltöltöm őket ha lesz időm, kedvem :P

Augusztus végén jöttem ki két haverral Dániába tanulni, mivel a magyar viszonyok elég siralmasak, meg egyébként sem indítanak olyan képzést, ami konkrétan érdekelt volna. Engem igazából "csak" a család tartott vissza attól, hogy elinduljak. Van néhány jóbarátom otthon is, de ha továbbáll az ember, akkor újakat talál, és így is lett :) És meglepő módon nem csak nemzetközi kapcsolatokra tettem szert, hanem találkoztam itteni magyarokkal is. Teljesen egyet kell értenem velük, mert itt legalább nem marják egymást a magyarok, hanem inkább összetartanak.

Röviden tömören: Az egyetem eddig nagyon jó: a tananyag, az, ahogyan tanítanak, a csoportmunka, a légkör mind-mind nagyon jó és tetszenek (különösen a bár péntekenként;)), az időbeosztás sem vészes, az időjárás egy szar (vagy az eső esik, vagy a hó, vagy a szél fúj, de valami mindig van), a bulik jók, a dán konyha megint egy nagy semmi (fűszernek kb. csak a sót és a borsot ismerik és slussz...), minden rohadt drága, minden dánul van (és nem nincs minden terméken ott angolul, németül, stb. CSAK a skandináv országok nyelvein: dán, norvég vagy pl. svéd.).

Ma kezdjük a szemeszter végi projektet, kíváncsi leszek hogyan sikerül =)

Ja igen a sör címke a Sanctuary miatt került fel, ahova péntek/szombatonként szoktunk járni bulizni. 10/10 a hely és pénztárcakímélő, kifejezetten ajánlott ;)

Római vakáció 2010 part 2

Part 1 itt.

Hétfő (Július 5.)

Korán reggel (kb 7 óra magasságában) ébredezünk, majd fél nyolc-nyolc körül elindultunk reggelizni... természetesen utolsókként, így a többiek kb. ránk vártak csak, hogy összeszedelőzködjünk és indulhassunk. Aznap (és még kedden kis ideig) csak "bamba birkákként" követtük a csoportot, de főleg az idős hölgyet, aki általában rikitóan színes ruháival elsődleges követendő célponttá vált (értsd: mivel kitűnt a tömegből, nehéz volt eltévedni).

A kezdeti problémák már itt kezdtek kibontakozni: mindenki a maga tempójában gyalogolt, ki gyorsabban ki lassabban, valamint a csoport egyes tagjai gyakran álltak meg pihenni... túl gyakran. A Szent Péter tér egyik oszlopsora alatti kellemes 30 fokos árnyékban az idős hölgy elhatározta, hogy hova fogunk menni és mit fogunk megnézni. A többiek értetlenül néztek rá, hogy "WTF", aztán sűrű bólogatások és helyeslések után elindultak valamerre. Mi összenéztünk, sóhajtottunk egyet, majd utánuk mentünk.

Az első célpont az Angyalvár... lett volna, mivel hétfőn zárva van, mint majdnem minden múzeum. Természetesen itt is a napon ácsorogtunk és nézelődtünk mert milyen jó a 35-37fokos hőségben bámészkodni. Ezután már kb 10-20 méterenként álltunk meg, mert találtunk egy kellemes árnyékot adó fasort, ami tele volt bizsu és ruhaárusokkal. >.< volt =")">

Utunk az Igazságügyi Palota (ha jól emlékszem, de nem biztos) után, a Teverén átkelve a Piazza Del Popolo-ra vezetett, ahol egy hatalmas tér, közepén egy magas obeliszk-kel (rajta egyiptomi hieroglifákkal), körülötte négy vizet folyamatosan köpő oroszlánnal (a víz kellemes felüdülés volt bármerre jártunk, és ahogy Laci is mondta: "Minden egyes kút egy oázis". És milyen igaza volt!), a tér két oldalán egy-egy szökőkút, valamint a térrel szemben két majdnem azonos templom. Kis séta után egy magasabb helyre érkeztünk (talán Via Napoleon vagy valami ilyesmi), szép panorámával, ezután a spanyollépcsőhöz érkeztünk. Szép és jó, meg fú de fényképeztünk, de nem valami nagy vasziszdasz. Még csak nem is spanyolok építették (Piazza Spagna asszem). A lépcsővel szemben egy szép csónak (ladik?) alakú szökőkút és rengeteg ember. Az idős hölgy meggondolatlanul kevés időt hagyott az ebédre, (asszem fél kettő után pár perccel) kijelentette, hogy 2-re legyünk a szökőkútnál, majd elindultak valamerre. o.O Kerestünk egy éttermet, majd azonnal kértünk is négy sört (bár Tibold ekkor még csak Beck's -et kért ^^) mi 3-an pedig Peronit ittunk. Akkor még nem tudtuk, hogy nem ez a legjobb, bár kétségtelenül finomabb a magyar söröknél.

Kényelmesen visszaértünk a találkahelyre, majd elindultunk a Fontana di Trevi (Trevi-kút) felé, amelyet a "szökőkutak királynőjeként" is emlegetnek. Szép, nagy, hűsítő, és rohadt sok ember van itt. A többiektől néhány ember úgy gondolta, hogy milyen jó egy eldugott sarokban, egy hatalmas kődarab előtt pózolni majd' fél órán át. Mi meg csak vártunk és vártunk, és izzadtunk majd nagy nehezen előjöttek így továbbindulhattunk a Pantheon felé (ingyenesen látogatható, és hétfőn is nyitva van). Hatalmas belső térrel rendelkezik, tényleg egy mestermű és nagyon szép belülről is. Ja és hűvös :)

A Pantheon után egy másik térre érkeztünk, ahol szintén egy obeliszk és egy szökőkút található (ilyeneken már meg sem lepődtünk), megnéztük, hogy hogyan bénázik egy olasz utcai "bűvész", majd a többiek meg sem várva minket hazaindultak. Nekünk úgyis van GPS-ünk meg térképünk, csak visszatalálunk >.<

Folyt. köv a keddi nappal, a képek feltöltése még mindig folyamatban.

Római vakáció 2010

Előzmény az előző postban.

Ma hajnalban értem haza a római egyhetes vakációból, melyet a Dotz csapat nyert meg az idei Infomaraton nevű gyulai rendezésű 24 órás informatikai versenyen. A csapattal tartott a felkészítő tanár is Nagy Zsolt személyében, valamint elkísértek bennünket a szervezők közül 4-en és egyes "támogatóktól" 4-en, így összesen 12-en vágtunk neki az útnak.

A csoportból többeknek (köztük nekem is) első repülésem volt, kicsit paráztam is, hogy mi lesz, de a többiek szerint sima volt a felszállás és landolás is. Úgyhogy ezért riszpekt a WizzAir-nek :) Az újdonság varázsától eltekintve az első út tényleg nem volt valami nagy vasziszdasz.

A római Fiumicino reptér 3-as termináljában a csomagokra való nem kis várakozás után (valamit bénáztak az olaszok), még egy kis várakozás a reptéri transferre, ami kivisz minket egyenesen a szállodához. Namármost, a fickó, aki értünk jött, autópályán 130-cal előzött felkézzel, mert a másikban a telefonnal hangosan kiabált és azzal a kezével még mutogatott is. Ezek az olaszok nem szaroznak. Érkezés után tájékoztatott minket, hogy "Ten minutes" (Tíz perc). Majd miután megérkezett a kis kínai srác, ezzel a mondattal engedett utunkra: "Follow this ... people" (Kövessétek ezt az ... embereket). Elfoglaltuk a szobáinkat, majd nyugovóra tértünk kb fél 12-éjfél körül.

Folyt. köv.

Képek feltöltése folyamatban, a privát célú (nem, nem lesz kint jútyúbon) videót Tibold intézi, beszámoló meg majd... ha ráérek :)

UPDATE: Szar a netkapcsolatom (igen még mindig...) eddig 123 képet sikerült feltölteni (1,9Gb összesen, a Picasa-n 1Gb tárhely van, így újat kerestem).

Íme a cím, mely (remélhetőleg az album frissülésével folyamatosan frissülni fog):

Római vakáció 2010

Infomaraton 2010 Gyula

Ahoj!

Még sehol sem találtam eredményeket, és beszámolókat sem az idei Infomaratonról, így most megteszem ezt én :) Maga a verseny 2010 április 16. 12:00-tól április 17. 12:00-ig tartott és nagyon jól éreztük magunkat, lehet indulunk jövőre is :)

Ismét egy rövid összefoglaló az elért eredményekről: 20 csapat jutott a döntőbe, ebből 3 mechwartos -> 1-3. helyezettek mechwartosok =) Grat mindenkinek! Sajnos pont ilyenkor nem tudott egy mechwartos tanár sem eljönni, de sebaj. Részletek alant...

Hiába volt 24 órás maga a verseny, én személy szerint 38 órán keresztül voltam ébren, mire ágyhoz értem. Mit ne mondjak, a verseny alatt keményen dolgoztunk, kávé, energiaital, volt minden, ami kellett. A feladatok kellően "változatosak" voltak, és nem rossz értelemben, hanem ahhoz képest, hogy alapvetően hálózati emberek vettek részt a versenyen. Meggondoltam magam, csakazértis később írom le az eredményeket =p

A mi csapatfelállásunk a következő volt: Stomp László, Kandrai Tibold és Lukács Máté.

Na hogy az elején kezdjem: 32 férőhely volt a koliban csütörtök estére, nem akartunk korán reggel indulni (+fáradtság +ébren töltött idő), így Tibold foglalt egy 3 ágyas szobát az egyik gyulai 3*os hotelben (!) (ez itt a reklám helye: http://www.corvin-hotel.hu/) egy éjszakára, és csak ott tudtuk meg, hogy a félpanzióval jár a net (ezt tudtuk) mellé a jakuzzi és szauna használata (!) (ezeket nem tudtuk). Sajnos fürdőgatyát nem vittünk magunkkal... Viszont a reggeli rántotta az kb. életmentő volt a verseny szempontjából (mennyisége és minősége miatt is), ja és külön köszönet a személyzetnek a reggeli kb. 1 liter kávéért :) Így teli hassal kipihenten, mindenre elszántan vágtunk neki a 2010-es Infomaratonnak.

Maga a verseny (a tavaly készült képek alapján) ugyanabban a tornateremben került megrendezésre, ahol tavaly is, kb. kétszer annyi támogatóval, egész jó vassal, bár egyszer-kétszer kisebb szervezésbeli hibák adódtak, de nem számítottak a verseny végkimenetele szempontjából. Megjegyzem, hogy időérzékem kissé megint elveszett, így bocs, ha valami nem teljesen érthető, követhető, de 38 óra alvás nélkül azért elég kemény ^^ A szervezők gondoltak ránk is, és max 2 órát töltöttek a versenyzők gép előtt, utána általában 10-15 perc kötelező szünet következett, amikor nem volt szabad dolgozni.

A fő feladat a honlapon is olvasható, de a lusták kedvéért leírom itt is: egy induló légitársaság (a FlyWithMe) hálózati infrastruktúrájának megtervezése a hozzátartozó járatkeresési weboldallal és adatbázissal együtt.

A Cisco-s, hálózatos és szerveres feladatok mellett volt ún. "Branding". Itt egy képzeletbeli légitársaság (a FlyWithMe) logóját, cégpapírját, prezentációs sablonját kellett megrajzolni/tervezni és egy rövid, könnyen megjegyezhető, repülésre utaló szlogent kitalálni. Ehhez kaptunk két RGB színt (amelyek mellesleg erősen a WizzAir színeire hajaztak) meg internetet. Közben a két kolléga (mivel nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy fotosoppozzak >.< ) nekilátott a projektre fordítható 30 millió forintot felhasználni az informatikai infrastruktúra megtervezéséhez, amelynek az árajánlatát a cégvezetéshez (értsd: zsűrihez) be kellett nyújtani (szerverre feltölteni), majd bemutatni azt és a felmerülő kérdésekre válaszolni. Ahogy hallottam, ezek a kérdések eléggé "furcsák" voltak néha, (nem emlékszem pontosan, de valami hasonló) mint pl.: "Mi a véleménye a környezeti viszonyokról?" Erre a következő választ kapták "Nos, a gépek beltérben lesznek elhelyezve"^^ Mindegy, miközben az első tíz csapat hozzákezdett a tárgyaláshoz, a többiek hozzáláttak a packet tracer-es és a windows server 2008-as feladathoz. Miután a packet tracer feladatot beadtuk, 5 vállalkozó szellemű embert bevittek (az utólag elnevezett) "sötét cisco szobába", ahol valódi eszközökön kellett bütykölni a bevitt laptop segítségével, majd a laptopon virtuálisan egy Debian-t telepíteni, arra DNS, DHCP, Apache és FTP (gondolom ProFTPD) szolgáltatásokat telepíteni, konfigolni. Nem volt egy könnyű feladat, a párosítás meg különösen érdekes. Amíg én a szervert konfigoltam, Laci szenvedett a "sötét cisco szobában". A windows server különösen érdekes volt, mert míg mindenki már rég a beállítással bajlódott, én a telepítéssel. Ugyanis később kiderült, hogy a gépemen található .iso fájl hibás volt, így a telepítésben 36%-nál megáll (kb. 20 percre) majd egy hibaüzenettel elhajt a p*csába. Próbáltam mégegyszer, ugyanez. Intettem főszervezőnek, hogy gond van. Főszervező jön, megnézi mégegyszer a telepítést, rábólint, külső vnyó zsebből elővesz, rádug, másol, megy. Ezzel elvileg kaptam az 5 órás feladatból kb 1-1,5 óra hátrányt, azonban csak másnap délben javították helyben, ezért nem nagyon számított ez a kis malőr.

Én azt mondanám hogy egészen idáig (most járunk kb. este 8-9 óránál) nem voltak nagy gondok, a szervertelepítést leszámítva, de ilyen bárkivel megeshet. Most jött a csapatok jó részének a feketeleves: Weboldalkészítés, PHP-ban az előzőleg felrakott szerveren IIS-re (!). Igen, jól olvastátok, IIS-re nem Apache-ra. Ez volt benne a poén, ahogy verseny végén mondta a főszervező. Na itt a véreztek el sokan, a következő akadály a mysql+php összepárosítás volt. Nem akarok nagy hülyeséget írni, de kb. 5 csapat volt (legalábbis ennyit láttunk), aki a végéig dolgozott és csinálta. Ugyanis ezt volt az utolsó feladat -> másnap délben ellenőrzik. Szevasz... :D

Közben természetesen kaptunk kaját (ebéd, vacsi, éjjeli falatozás, reggeli, ebéd asszem >.<), a kávét mi hoztuk magunkkal (kávéautomatát egyébként nem találtunk a a koli területén), meg a hajrára energiaitalt. Tibold egészen kb este kilenctől (mi egy kicsit később kaptuk meg a feladatot mint mások) másnap délig nyomta az ipart (a szünetek kivételével) non-stop. Övé volt a java igazából: a PHP és az adatbázis. Rámbízta a design-t és a megjelenítést (HTML, CSS), félig a Google Maps integrálást és a hírlevelet (köszönet a http://www.lev-lista.hu/ -nak!). Laci annyiban tudott még segíteni, hogy lefordította a magyar részeket, valamint tartalommal töltötte fel az egyes oldalakat. Volt olyan pillanat (főleg a hajrában, az utolsó egy órában), amikor egy file-on egyszerre dolgoztunk 3-an és sürgettük egymást, hogy mentsd el, mert én akarok módosítani vmit rajta, stb. Elég durva volt, annyi biztos =) Ahogy éjfél körül végignéztünk akkor a csapatok fele már körülbelül feladta a küzdelmet (mint feljebb írtam, náluk az IIS győzedelmeskedett és megmakacsolta magát): volt aki aludt (fejét az asztalnak/billentyűzetnek támasztva vagy végigfeküdve 3 széken), volt filmezett vagy éppen játszott. Ilyenkor érezhettük szerencsésnek magunkat balszerencsés helyett, mert elől volt az asztalunk, mindenki más mellettünk, mögöttünk, így tényleg mindig csak az adott feladatra tudtunk koncentrálni, és nem ragadta el figyelmünket semmi (kivéve a szép női hátsókat, ugye Laci? ^^).

Itt a dolgok már összefolynak, szinte észre sem vettünk hogy kisütött a nap, reggeli, aztán hirtelen elérkezett 10 óra és a járatkeresés még nem működik. Az utolsó 1-2 óra volt igazi hajtás. Ekkor már kb. csak a mechwartosok dolgoztak, mi pedig teljes egészében kihasználtuk az időt: az egész bagázs hangosan számolt visszafele 10-től (ekkor az összes tartalom fel volt töltve már, és megjelenítés is végleges volt, már csak a járatkeresést kellett befejezni és a cél repülőteret google maps-on megjeleníteni), és abban a pillanatban, mikor kimondták, hogy vége, Tibold megnyomta a frissítést és minden ment. Mindenki nagyot sóhajtott, eléggé Mission Impossible szagú volt a dolog de szerencsére sikerült befejeznünk úgy a honlapot, hogy minden működik rajta. (szerk. - ha valaki kíváncsi az oldalra, itt megnézheti-> http://fwmdotz.triadbs.hu/)

Ebéd után következett windows server (2fő), az adatbázis(1fő) és maga a honlap funkcionális ellenőrzése(1fő). Büszkén mondhatom, hogy mi voltunk az egyetlen csapat, aki maximális pontot kapott az adatbázisra (respect Tibold ;] ), a többit és a végső pontszámot sem ismerjük, de ez lényegtelen egyelőre :P Sorban járták végig a gépeket, csak kevesen voltak javítani (lásd feljebb a zárójelben), így ez is és a eredményhirdetés is elhúzódott délután 2 órától egészen kb. fél 5-ig. Egyik csapat sem távozott üres kézzel, rengeteg szponzorajándékot kaptunk (Cisco-s póló o yeah), és mikor kiderült, hogy a 4. csapat sem mechwartos, így megtapsoltunk egymást, hogy ilyen durván tarol a Mechwart.

Na a lényeg:

3. helyen a tavalyi győztes Infomaraton csapat (tavalyi ötödévesek).

L4nd3v1l5 : Debreczeni Attila, Szabó Áron, Szincsák Tamás

2. helyen a hexadecimálisan leírt "MAGISZ" csapat. Fejenként egy laptop boldog tulajdonosai lettek, gratulálunk nekik!

4D-41-47-49-53-5A : Berna Dániel, Katona Tamás, Nyakó Csaba

1. helyen pedig a Dotz csapat (azaz mi) végeztünk, és felkészítő tanárunkkal együtt megyünk júliusban Rómába! YeeeeHaaaa! =)

Dotz : Stomp László, Kandrai Tibold, Lukács Máté

Röviden ennyi, a többi már nem annyira fontos.

Sajnos Gyula megtekintésére nem maradt időnk és az éppen zajló pálinkafesztiválra sem, shit..., de amit láttunk belőle az szép volt (asszem Kossuth Lajos tér).

Maradok továbbra is tisztelettel,

mIddReks

UI.: Innen is üdvözlöm a 16. helyzett "Carmack"-et és csapatát! ;)

UI.: Respect Soldiernek, miután egyedül dolgozott az EGÉSZ honlapon, és így vitte a csapatot a 2. helyig

OSZTV Dunaújváros 2010 (part2)

[...]

Az előző bejegyzés folytatása:

A szóbeli után kint mindenki telefonált, hogy végre vége, rágyújtottunk végre és azon tanakodtunk (Soldier, Kicsi, Tibold és én) hogy este kocsmázzunk vagy keressük meg a helyi teszkót. Utóbbi mellett döntöttünk, dimbeken, dombokon keresztül sétáltunk már (messziről láttuk, hogy egy magasabb domb tetejére építették a teszkót, anyáztunk is egy sort...), amikor dönteni kellett: vagy kerülünk egy nagyot, vagy keresztülmegyünk egy kisebb temetőn, amin nem is biztos, hogy keresztül tudunk menni o.O Szintén utóbbi lehetőséget választottuk és a morbid "túra" után elég furcsa volt az éles határ a teszkó és a temető között, mert a temetőből kilépve a nevén x-szer emlegetett hiperszuperbevásárlóközpont parkolójában találtuk magunkat.

Itt elég rendesen megvékonyítottuk a pénztárcáinkat... Összesen kb 20ezer Ft-ot költöttünk el 4en és a teljesség igénye nélkül: vettünk pezsgőt, vodkát, energiaitalt, jägert, sört, kis harapnivalót: chips, ropi, vízipipát (!), hozzá red bullos szivart és kb 3-4 doboz nevén nem nevezett márkájú cigarettát. Szóvel elég csúnya lesz az este, le is izzadtunk rendesen, mire a kolihoz visszaértünk...

No itt tudtuk meg az Infomaraton elődöntőjének eredményét: mindkét Mechwartos csapat bejutott (1. illetve 6. helyen)! Több se kellett, beüzemeltük a pipát és a hűtőt (mert a lakók ilyet is tartottak a "buliszobában"), bár a pipa csak az elején ontotta a füstöt rendesen, utána már (szerintem a kínai szar szén miatt) sokkal gyengébb volt és alig lehetett letüdőzni, de sebaj. Megbontottuk a söröket, Soldier kevert egy OSZTV koktélt (ami majdnem egy Full Moon: vodka, pezsgő, energiaital meg canada dry), volt tiszta vodka, almaleves vodka meg persze a jäger. Jútyúboztunk, sztorizgattunk, a hangulat nagyon jó volt. Később egyikőnk mondta nekem: "Jééé ez a Motion Blur kurva jóóó!!" Ok ez kocka vicc volt, de muszáj volt ellőni =) Aztán a felettünk lévő emeleten teleportálgató csajok (róluk bővebben később), akik néha percenként váltogatták a szobákat hajoltak ki az erkélyről és így beszélgettünk. Ja meg ágyneműre rákötött vödörben engedték le a telefonjaikat mi meg a miénket. Valamikor a két esemény között (csajok - sztorizás) között az egyik tagunk (neve anonimitását kérve) rosszul lett a sörtől és az erkélyről kihajolva biotermékével termékenyítette meg az anyaföldet. Remélem ez elég diplomatikus volt :)

(megj.: a következő részben az események időpontjai és sorrendjei már összemosódnak, így ne lepődjetek meg, ha kicsit furán alakulnak az események)

Később Kicsi meggyújtotta a szivart, és egyikőnk hol szivarral, hol cigivel mászkált a folyosón (mivel egy deka tűzjelző nem volt a folyosón se máshol). Néha egyikőnk egy sima, drogmentes cigit tekert magának: cigiből kitépte a dohányt és egy dohánypapírba beletekerte. Azt mondta így fílingesebb. Ha így neki jó, nekem is ^^ Dani megérkezett eközben egy halom péksüteménnyel, volt pizza, hotdog, diós, mákos, pudingos, csokis, sajtos, lekváros mindenféle kaja mi szem-szájnak ingere. Daniék elmentek megnézni a csajokat, szerintük elég csúnyácskák voltak (nem tévedtek olyan nagyot), megbeszéltek egy találkát, másnap reggel 7:15-re a koli elé. Ekkorra kb. mindenki jól érezte magát, de a tetőponton jólval túlhaladtunk már. Elhatároztam, hogy elmegyek zuhanyozni, jött Tibold is, zuhany közben meg csajok jöttek volna be, mi meg csak visszakiabáltunk, hogy "Gyertek csak nyugodtan!" ^^ Említésre méltó dologra nem emlékszem már, csak arra, hogy aludni akartam, a többiek meg dorbézolni meg még inni, úgyhogy átmentem Daniékhoz, úgyis volt egy szabad ágy...

Másnap reggel másnaposan, fájó fejjel (a cikk írásának pillanatában is sajog) arra ébredek, hogy Daniék szobatársa, "szolnoki" Tibi a padlót és a hűtőt takarítja, mert attól fosott, hogy a portás majd jól megszámolja, mi mindent ittunk(!) és ebből baj lesz. A reggeli elég szar volt szerintem, én nem ettem belőle semmit, de a többiek szerint nem volt rossz. Reggeli után Tibold hozott egy automatás kávét, ami kb. felébresztett, majd cigi után nekiláttunk pakolni, átöltözni "díszmagyarba", majd kicuccolni a koli elé, ahol ELVILEG vár minket egy BUSZ, ami elvisz minket a suliba, hogy ne kelljen a cuccainkat cipelni a suliig. Namármost. Kb. 8:30 és 8:45 körül jött egy KISBUSZ, amibe kb a teljes osztv-s társaság harmada, ha befért (jórészt füzesabonyiak), majd vártuk hogy forduljon. No a "busz" az nem fordult meg. Az időbeosztásos lapon található számot kétszer is hívtuk, ami elvileg az egyik főszervező "Zolié" volt, nő vette fel, és biztosított minket arról hogy küld egyet, majd azt mondta hogy már elindult. 10:00-re kellett menni, nekünk fél tízkor elfogyott a türelmünk és nekivágtunk az útnak öltönyben, felcuccolva. Érkezéskor már csak kb mi hiányoztunk, a füzesabonyiak meg mintha összeröhögtek volna mikor megláttak minket (nem tuti), de eléggé ellenszenvesek voltak végig.

Eljött az eredményhirdetés ideje, mindenki tűkön ülve várta már, hogy megtudja ki, hanyadik helyezést érte el. Egyébként mindenkinek névre szólóan elő volt készítve az oklevele (ami szép és igényes munka volt a díszes betűtípusból hiányzó "ő" betűket leszámítva). Volt itt fúvószenekar (ügyesek voltak, a jobboldali két csajszi csinos volt, jól zenéltek meg minden, sokáig elhallgattam volna őket, csak nem pont az eredményhirdetés előtt és nem ilyen hangosan -> még jobban kezdett fájni a fejem), magyar néptáncegyüttes, verselő meg vagy 4 beszéd, amiből 3 dícsérte az iskola "szervezőképességét és technikai felkészültségét"... Dani alig bírta visszafogni magát, hogy ne kiabáljon be vmit, Tibold mellettem pasziánszozott, Soldi fogta a fejét (3/4 3kor aludtak el végül). Ezután az ELTE infokarának a dékánja bejelentette, hogy nem húzza tovább az időt, jöhet a lényeg. Ülésrendben a gazdinfósok voltak legelől, utánuk a műszaki infósok, a webmesterek, majd legvégül a hálózatépítők voltak leghátul.. Természeten ilyen sorrendben hirdették ki a végső eredményeket is...

Az eredmény elég meglepő volt (amennyire elcsesztem, megelőztem Soldit meg a mezőnynek majdnem a felét, pedig 14.ként jutottam be a legjobb 15-be), de a lényeg hogy mindenkinek legalább 3 modulja megvan a 4-ből. Gyors ebéd, majd Csontó szerencsére el tudta intézni, hogy kisbusszal vigyenek ki a vasútállomásra, így el tudjuk érni a vonatot, mert a következő két óra múlva indul. Gyors pakolás, 5-10 perc alatt simán odaértünk és még 10 percünk volt indulásig. Vonaton a többség átöltözött, kajáltunk, beszélgettünk. Pesten megint metrózgatás, és pont akkor értünk ki a Nyugatiba, amikor és én gyorsvonatom ment el... Nab+ mindegy... Többiek megvették a debrecenbe tartó IC-re helyjegyüket, én meg megkérdeztem, hogy mikor indul legközelebb gyors kisújra (<- Kisújszállás), mondja 16:28kor, mert 15:28kor csak szolnokig megy és meg kell várni a csatlakozást. Így inkább elindultam a korábbival, majd szolnokon a 17:50-essel fél 7re kisújon voltam, kb 3/4kor meg már itthon.

Röviden: Összességében jó volt OSZTV, szervezésbeli és technikai problémák ellenére is, a buli is ott volt a topon, (a teleportálós csajok kevésbé), jól éreztük magunkat. Minden helyezettnek gratulálok, kemény meló volt :) Aki bejutott, azzal találkozunk a 24órás Infomaratonon, Carmack meg majd kap a pofájára ;) (Aki ott volt, tudja kiről van szó ^^)

OSZTV Dunaújváros 2010 (part1)

Hej!

No sikerült hazaérni sikeresen, és hullafáradtan a 2009-2010-es OSZTV-ről, Dunaújvárosból, ahol gazdasági informatikusok, műszaki informatikusok, webmesterek és hálózattelepítő- és üzemeltetők legjobbjai mérkőztek meg egymással...

Akik nem bírnak várni az eredménnyel: Berna Dániel 3. ; Szabó" Norbert 4. ; Kandrai Tibold 5. ; Lukács Máté) 8. ; Katona Tamás 11. az informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető kategóriában valamint a gazdasági informatikusoknál Veszelovszki Tibor 5. helyezést ért el. Mindannyian a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola diákjaiként vettünk részt a versenyen.

2010. április 7-én reggel fél kilenckor érkeztem a debreceni nagyállomásra, ahol már Tibi, Dani, Kicsi és Soldier dumálgattak, néhány perccel később befutott Tibold is, majd kiderült, hogy Dani nem hozott magával öltönyt, így gyorsan felhívta az apját, hogy hozza már el, ha még belefér az időbe. Ezután felszálltunk a 9 órai IC-re.

Az IC-n is beszélgettünk még, a kalauz pedig felvilágosított minket, hogy City Szerda vagy mi a fene van, és ilyenkor a helyjeg árát visszakapjuk (megj.: sajnos magát a helyjegyet nem kaptuk vissza, így a suli nem fogja kifizetni az árát... afenébeismár :D), majd a pénztárnál kifizetik. A kelet-magyarországi silány viszonyok között felnőtt emberek módjára nem hittük el, hogy milyen vonattal fogunk menni Dunaújvárosba (ez itt a reklám helye): valami STADLER FLIRT vonattal mentünk: nagyon halk, nagyon modern, kamerázott(!), alacsonypadlós. Végül olyan délután 2, fél 3 magasságában megérkeztünk, GPS-szel elnavigáltuk magunkat a kollégiumig, lecuccoltunk és örömmel konstatáltuk: 4ágyas szobák, konnektor/ágy, erkély(!) -> örö' é' bódottá'! Majd kis pihenés után elgyalogoltunk a suliig, ahol (számunkra) a megnyitó, a verseny és az eredményhirdetés is volt. Szokásos unalmas sablon, hogy sok sikert, meg jövő nemzedéke, országot építünk, blabla, nem nagyon volt rájuk vevő. Visszafelé beugrottunk egy Coopba és vettünk 3 sört, hogy legalább az este kellemes legyen, holnap verseny reggel 7től kora délutánig. A vacsora elég sok kívánnivalót hagyott maga után, rendeltünk vmi tejfölös csípős pizzát (talán carbonarra volt, nem tudom már), hogy ne haljunk éhen. Az igazat megvallva kétszer csípett ^^

Másnap reggel, vállamon az övtáskával (mivel nem érte át a derekamat :P), nekiveselkedtünk a versenynek. Azt mondták, hogy "az iskola felszereltségére nem lehet panasz,..." Ekkor még nem gondoltuk, hogy tévedtek...

Összesen 3 gyakorlati feladatsor (2+2+1 óra) volt és mindenkinek egy közös tétel, amit szóban 5-10 percben kell előadni kb 10-20 perces felkészülési idő után.

Az első feladatsor egy Cisco Packet Tracer feladat volt, eléggé félreérthető nyelvezettel (itt-ott). Ezzel olyan sok gond nem is volt, inkább a soron következő feladattal.

A második feladat volt a szervertelepítés és konfigolás (ergo beállítás). Ki mit hozott magával: Windows Server 2003, 2008 vagy esetleg Debian (mivel nem volt megkötve, hogy mit használhatsz). Nos a rendszergazda a versenynap elején leszögezte, hogy a "jobbik" gépben 2 GB memória van a gyengébben pedig csak egy. Nos én a saját gépemben kétmagos proci helyett (amivel már érdemes virtualizálni, bár nem ígérték, hogy ilyen lesz a gépben, csak a ramot kötötték az orrunkra) egy mezei P4-est találtam és 1 (azaz EGY) GB ramot. Eléggé no comment... talán a nagyrabecsült iskola diákjai elcsórták a gépekből (mivel nem csak nálam hiányzott, hanem legalább a fél társaságnál). A 2 órából a többségnél (kb. csak Tiboldnál ment fel fél óra alatt) csupán több mint EGY ÓRA ALATT ment fel az operációs rendszer... Mi lett volna, ha még külön virtuális XP-s klienst is telepíteni kell? Uhhh... Többiek hiába dolgoztak előre a primitív HTML-ek és az FTP-s file-ok elkészítésével, nem tudták feltölteni a szerverükre... Én közben nyomtam egy Fekete Macska meccset, az legalább szaggatás nélkül futott, nem úgy mint a szomszéd kollégának a parancssoros Debian... Merthogy nála a prompt szaggatott. rofl :D... Míg a többség unta magát a folyamatjelzőnél, addig Dani két gépet kinyírt (egyiket hardveresen, másikat szoftveresen): a rendszergazda újraghostolta a gépét helyszínen (!), resetelte a virtualbox konfigot, és úgy tudott kezdeni vele valamit... Kapott egy óra haladékot, de így sem tudta rendesen befejezni ezt a részt... Azt már el sem tudom képzelni, hogy a webmesterek hogyan telepítettek Active Directory-t ilyen gépeken...

A harmadik rész meg elég könnyűnek volt mondható: IP beállítás, Internetbeállítok, proxybeállítás, Outlook Express, Netmeeting, meg ilyen zsenge dolgok + egy T568B-s egyeneskötésű Cat5e kábel készítése. Ezután ebéd következett, ami finom volt, jobb volt, mint amit a koliban adtak kaját, majd a szóbeli jött: egy tétel: ghostolás. Nem vészes, bár voltak páran akik kb 1,5-2 perc után kijöttek, mert nem vágták a témát.

Folyt. köv. majd holnap, mert fáradt vagyok :P

Helyzet

Üdv!

Laptopomat (lásd két poszttal lejjebb) sikerült elpasszolnom még a téli szünet előtt, és idén januárban vettem egy kiváló állapotú K70AB-TY052D típusút. 17,3"-os, 500 Gb-os vinyóval, ATI Radeon Mobility HD 4570-el és 4DB DDR2 RAM-mal. Elég jól teljesít grafikai szempontból, terhelni lehet rendesen, csak annyi bajom van vele (valószínűleg az 5400 rpm-es vinyó miatt), hogy szaggatnak rajta az 1080p-s videók, a 720p-t viszont jól viszi, így egy néhány órás (szintén vinyó miatt a hosszú) konvertálás után, simán nézhetőek. Természetesen Win7 ment rá :)

Folyt. köv.

UPC Online panaszlevél

No ezt a kis szösszenetet találtam guild fórumon, bár elvileg elég könnyen megtalálható pl. a hwsw fórumán is. Jó szórakozást hozzá :)


UPC panasz

"A 2009.11.12-én tett internet szolgáltatásban tapasztalt hibabejelentése
érdekében technikus kollégánk 2009.11.13-án megpróbálta orvosolni a
problémát, mert Ön akkor nem tartózkodott otthon, illetve az adatbázisunkban
nyilvántartott telefonszámon sem sikerült a kapcsolatot felvennünk Önnel.
Kérjük, amennyiben az Ön által észlelt hiba még jelenleg is fennáll, jelezze
társaságunk felé a 1221-es telefonszámon."

Kijelentem, hogy a fent említett napon végig az otthonomban tartózkodtam, és
a kollégáját vártam, maguk meg itt buziskodnak velem. Az, hogy mint utólag
kiderült, Önök nem tudnak beírni egy telefonszámot, úgy vélem nem az én
hiányosságom. A megadott címen található lakás nincs körülvéve sem
vizesárokkal, nem vezettem villanypásztort a kaputelefonba, valamint
nagytestű harci kutyák sem őrzik azt. Két kollégájuknak furcsamód már
sikerült eljutni a lakásba, valamint felhívni engem a rosszul rögzített
telefonszám ellenére - bizonyára Danny Blue és Christian Panthera - szintű
telepatikus képességeik segítségével. Mivel a kollégája baszott kijönni, és
a hibát nemi szerve ritmikus húzogatásával próbálta elhárítani, az általam
érzékelt probléma még mindig fennáll. 9 -szer pofáztam el maguknak, hogy
hibás a modem, amit Önök biztosítottak. Maguk hülyének néztek, hiszen az
Önök adatai szerint minden rendben.

Ezek után persze még én hívjam fel magukat 10-edjére is, amivel úgy vélem,
kimerítik a pofátlanság határát. Véleményemet az ügyről, a szolgáltatásról
és a cégükről egyetlen köpéssel kifejezhetem. Öröm az ürömben, hogy
ügyintézőik nagyon kedvesek és segítőkészek, az meg egy másik dolog, hogy a
"kapcsolja ki a tűzfalat és a vírusirtót" - színvonalú tanácsaikkal
nyugodtan kitörölhetem ám a seggem. Ha kellemes társalgásra vágyom, egy más
jellegű emelt díjas telefonszámot tárcsázok. Mellékelten bátorkodtam
elküldeni az önéletrajzomat is, mivel ennyi szaktudással én is rendelkezem,
ezért örömmel lennék egy ilyen remek, dinamikus csapat tagja.

Szerencsére szolgáltatásuk ingyenes, vagyis pontosan annyiba kerül, amennyit
ér, ez megmagyarázná, miért is akciós az első három hónapban. Megkísérlem
elmagyarázni még egyszer, utoljára: 1. A problémán forrása a hibás modem. 2.
Önök küldenek egy szerelőt, aki ért a számítógéphez, valamint egy működő
modemet, továbbá egy hálózati kábelt, mivel ez a szar ami itt van, csak
fojtogatós szexre alkalmas, másra nem. 3. Küldenek a szerelővel egy embert,
aki tudja használni a telefont, a kaputelefont, valamint a liftet, bár
jöhetnek lépcsőn is, így ez csupán ajánlott opció. 4. Kicserélik a modemet.
A szerelő bejön, köszön napszaknak megfelelően, leveszi a cipőjét,
visszautasítja a felkínált frissítőt és kicseréli a modemet. A közlekedős
ember kint marad. 5. Aláírom a munkalapot, a szerelő elköszön és kimegy. 6.
Működik a szolgáltatás és mindenki boldog.
Amennyiben a fenti hat pont nem megvalósítható, akkor ne fáradjanak a
szolgáltatás kikötésével, mert kibaszom az egészet a picsába, mivel Önök
megvalósították a szerződésszegés fogalmát, ugyanis ez nem szolgáltatás,
hanem egy fos. Egy FOS.

Feltételezem, Önök jobban szórakoztak levelem olvasása közben, mint jómagam,
de ne gondolják, hogy viccnek szántam, ez egy kibaszottul HIVATALOS PANASZ.
Sajnálom, hogy méltatlan helyzetbe kerültem maguk miatt, de csak azoknak
adom meg a tiszteletet, akik : 1. Szintén megadják, 2. Kiérdemelték, 3.
Félek tőlük. Sajnálatos módon Önök egyik kategóriába sem esnek bele, ezért
hát levelem keserédes hangvétele. Amennyiben hajlandóak rendesen végezni a
munkájukat, akkor Önök felhívnak az általam megadott telefonszámon, és egy
Önök által kiválasztott időpontban készséggel állok rendelkezésükre.

Várom megkeresésüket! Nyomorékok.

Tisztelet nélkül:


---------------------------


Bit kolléga korábbi szösszenetének folytatása:

http://forum.hwsw.hu/index.php?showtopic=137617&st=7530
(csak a upc-s válaszlevelet ollóztam be ide, de tovább is van, akit érdekel, a linken olvashatja)

Konkrétan ugyan nem kaptuk meg ezt a levelet, csak onnan értesültünk róla, hogy az interneten több helyen is kereng, ezért közvetlenül nem tudtunk az érintett előfizetőnek válaszolni, így magunk is nyílt levelet teszünk közzé.

Nyílt levél névtelen előfizetőnkhöz

Tisztelt Előfizetőnk!

Örömünkre szolgál, hogy hivatalos panaszát végül az internetről mi is megismerhettük. Be kell valljuk, mi is jól szórakoztunk jól megírt levele olvasása közben, de tisztában vagyunk azzal, hogy azt nem viccnek szánta. Az adatok alapján gyanítjuk, melyik múltbeli eset állhat a névtelen levél tartalma mögött, ugyanakkor ennek a levélnek semmilyen nyomát nem találtuk rendszerünkben. Ezért közvetlenül nem szeretnénk Önt megkeresni, hátha esetleg zaklatásnak venné.
Miközben a felvetett problémákra érdemben is szeretnénk válaszolni, levelünkkel más célunk is van. Szeretnénk különleges együttműködést kérni, elásva a digitális csatabárdot – de erről majd később.
Először is kezdjük a beismerés résszel, hiszen mindig az a legnehezebb. Önnek igaza van. S mivel Ön már oly sok mindent szórt a fejünkre, egy kis hamu még pont belefér. Tudjuk, hogy a hiba az Ön készülékében volt, de mostanra azt is realizáltuk, hogy a miénkben is tiszteletét tette. Tény az is, hogy szerelőink is hibáztak. Remélni merjük, hogy az Ön által megbeszélt időpontban nem egy „ritmikus nemi szerv húzogatási” rituálét végeztek. Öröm az ürömben, hogy telefonos ügyintézőinket levelében kedvesnek dedikálta. Nem titok azonban, hogy a call centeres kollégák készülékcserét már nem tudnak távgyógyításban elvégezni.
Panaszában finom utalást tett arra, hogy szívesen csatlakozna csapatunkhoz, de az önéletrajznak sem találjuk nyomát, így azt nem tekinthettük át, a levelünk elején említett javaslat alapötletét mégis ez a finom utalás adta. Észrevételeinek humora és metsző őszintesége egy érdekes gondolatot indított el bennünk.
Mivel igyekszünk minden építő jellegű kritikát megfontolni és kreatívan hasznosítani, az Ön által pontokba szedett szerelői viselkedés és szakmai felkészültségi kódexet szeretnénk egy oktatófilm keretében kollégáink számára elérhetővé tenni. Ehhez kérnénk a segítségét. Egy szerelőcsapattal és egy kamerával egy előre egyeztetett időpontban meglátogatnánk Önt, és a látogatást az Ön „forgatókönyve” alapján rögzítenénk. Okulásképpen. Kérjük jelentkezzen telefonon, levélben vagy itt helyben privát üzenetben, hogy a további részletekről egyeztetni tudjunk. Az oktatófilmet természetesen valamilyen formában publikálnánk is, hiszen valljuk: abból tanulunk, amit eltoltunk.

Jelentkezését várva tisztelettel: UPC online


-------------------------



Válasz:
"Tisztelt „Upc online”! „

Szomorúan értesültem róla, hogy Önök az internetről ismerték meg a panaszomat, és még örültek is neki, annak szintúgy, hogy olvasása közben jól szórakoztak, hiszen igyekeztem feldobni ügyintézőik unalmas hétköznapjait.
Panaszomat Önöknek, és nem az online felhasználóknak tartogattam, tehát nem én népszerűsítettem és tettem „közkinccsé” a világhálón. Néhány napja teljesen véletlenül bukkantam rá egy fórumbejegyzésben, és döbbenten tapasztaltam, hogy kis túlzással mindenhová eljutott, csak a rendeltetési helyére nem. Hamar rátaláltam hozzám címzett nyílt levelükre is, és bár sokat gondolkoztam rajta, hogy válaszoljak-e, úgy gondolom kérésüket udvariatlanság lenne figyelmen kívül hagynom.
A könnyebb válaszadás érdekében az Önök leveléből idézett részeket dőlt betűvel szedve idézem.

„Az adatok alapján gyanítjuk, melyik múltbeli eset állhat a névtelen levél tartalma mögött, ugyanakkor ennek a levélnek semmilyen nyomát nem találtuk rendszerünkben.”

Aha. Szóval gyanítják. Ha rosszindulatú akarnék lenni, most megjegyezném, hogy olyan gyakran fordul elő egy nap hasonló probléma, hogy a leírás és dátum alapján nem tudják ki vagyok, csak gyanítják? Nem feltételezem, hogy az esetem mindennapos lenne, valószínűleg egyedi alkalom volt, szóval szerintem azért nem olyan nehéz kisakkozni a személyemet.
Az anonimitásról annyit, hogy levelemet ügyintézőnek címezve, aláírva csatoltam a panaszomhoz, egy fényképes önéletrajzzal együtt. Feltételezem, érthető okokból a netre már a nevek kivágásával került fel, míg én most is a „Upc online”-nak írok.
A történtek után én nem akadnék fent azon, hogy nem találták a levelem az adatbázisukban, hiszen Önöknél mindig minden tökéletesen működött, és csak én voltam a balfasz. Mégis elképzelhető, hogy nem jutott el a címhez, ugyanis az Önök mesébe illő szolgáltatását vettem igénybe a továbbításakor, ami ugye hol volt, hol nem volt.

„Ezért közvetlenül nem szeretnénk Önt megkeresni, hátha esetleg zaklatásnak venné.”

Köszönöm, hogy tapintatosak, de mivel a múltkor is hiába vártam, inkább kihagynám. Azért vigyázzanak, ha egy reggelen rám találnak a szekrényben nyakamon a hálózati kábelükkel, David Carradine-pózban, mellembe vésve a Upc-logóval, számban pedig a kinyomtatott panaszlevelemmel, szerintem elég gyanúsak lesznek…

„Tudjuk, hogy a hiba az Ön készülékében volt, de mostanra azt is realizáltuk, hogy a miénkben is tiszteletét tette.”

Igyekeztem ezt a dolgot elfelejteni, ugyanis egy novemberi esetről van szó, és elég sok fejfájást okozott nekem. Díjfizetésem kezdete 11.09. volt, és kb félórával-órával a beszerelés után jeleztem a problémát az ügyfélszolgálatukon. Bár kollégáik távkiértékelésben nem tudtak készüléket cserélni, de azt faszán megállapították, hogy minden rendben.
És kikapcsoltam a vírusirtót…
És kikapcsoltam a tűzfalat…

Mikor már a ház tűzfalát is lebontottam, szerelőhöz vittem a gépemet. Vettem új hálózati kártyát, újrainstalláltattam a gépet, továbbá vég nélküli beszélgetésekbe bonyolódtam a dolgozóikkal, melyeket csak a várakozási időt megkönnyítő kellemes aláfestőzene szakított meg. Aztán végre kiküldtek egy szerelőt, aki megállapította, hogy rossz volt a kábel.
Itt szeretném megjegyezni, hogy szerintem egyetlen hálózati kábelnek sem szerves összetevője fél méter cellux.
Azonban továbbra is menüben kaptam a netet, A-nap volt, B-nap nem.
A legutolsó iratom tanúsága szerint 11.24. dátummal sikerült orvosolni a problémát.
11.09-11.24. Azért ezen igazán elgondolkodhatnának.

Nem magyarázzák meg sem Önök, sem más, hogy ez az én saram, és nem jogos a panaszom. Sokezer forintot elköltöttem telefonálásra, szerelőre, és közben szükségem lett volna az internetre, amit nem tudtam használni. Nem csak a pénzről van szó, tisztelt „Upc online”. Arról van szó, hogy elkúrtak valamit, és míg én szerettem volna orvosolni a problémát, maguknak fogalma sem volt arról, hogy mi is az, és csak azzal voltak elfoglalva, hogy „Nálunk minden rendben”, mossák kezeiket, én vagyok a felelős. Én kettes voltam logikából, de ha 3-féle mobilnettel és 2 másik vezetékes szolgáltatóval működött a hálózati kapcsolat, akkor azért nem olyan nehéz kitalálni, mi okozhatja a problémát. Miért nekem kell kideríteni azt, hogy mi a hiba oka, ha Önök a szakemberek?

„Egy szerelőcsapattal és egy kamerával egy előre egyeztetett időpontban meglátogatnánk Önt, és a látogatást az Ön „forgatókönyve” alapján rögzítenénk.”

Ragaszkodnék a forgatókönyvemhez, ugyanis eddigi látogatásaiknak kibaszott nagy szopás lett a vége. Előző videóikat feltelezem Pierre Woodman közreműködésével készítették.

„Mivel igyekszünk minden építő jellegű kritikát megfontolni és kreatívan hasznosítani…”

Kezdetnek mondjuk figyeljenek arra, amit írtam, és próbálják meg kiszűrni a lényeget. Az Önök dolgozói valamennyien kifogástalanul viselkedtek, nem az udvariasságukkal volt bajom, továbbá a Upc-t becsmérlését sem az anyatejjel szívtam magamba, hiszen akkor nem választottam volna Önöket. A kábeltévéjükkel például soha semmilyen problémám nem volt.
Hallgassák vissza a „minőségbiztosítási okokból” rögzített hívásaimat, úgy gondolom végig kulturált, sőt, alázatos voltam, de azért a sokadik alkalommal már elnézését, de elfogyott a türelmem.
Annyit kellett volna mondaniuk:

„Oké tesókám, ne haraguggyá má’ , de szar a modem, amit adtunk, kimegyünk, faszán kicseréljük, és elnézésedet kérjük a kellemetlenségért!”

Ennyi. Nem kértem se kártérítést, se lefejezéseket, se kirúgásokat, sem azt, hogy üljenek bele egy hajszárítózott száraz faszba, csak használni akartam azt a szolgáltatást, és a hiba elhárításában nem találtam partnerre.
És ami a legjobban fájt, hogy mikor egész este a szerelőjükre várok, és az nem jön el, akkor néhány nap múlva meg kapom a kedves kis levelet, hogy megint én vagyok a felelős. Na ez volt, a cseresznye a tejszínhabos pélón.

Egyébként a munkaajánlatuknak különösen örülnék, ugyanis elég rosszul állok anyagilag, bár kicsit félek, hogy ottlétem esetleg személyi ellentéteket szülne. Nem vagyok túl ambiciózus, valamilyen irodai munka úgy nettó 90-100 ezer HUF-ért tökéletesen megfelel. Van egy OKJ-s szoftverüzemeltetőm, továbbá elvégeztem egy főiskolát, sajna nyelvvizsga hiányában diplomámat még nem kaptam kézhez.
Főleg adminisztratív területeken dolgoztam, valamint lehúztam majd egy évet egy multinacionális cég pénzügyi osztályán, de nagyon szívesen részt veszek más képzésben is. Az ilyen, és ehhez hasonló panaszok kezelése azt hiszem méltó igazságszolgáltatás lenne számomra.
Könnyen tanulok, és nehezen felejtek, továbbá annak ellenére, hogy Önöknek sikerült a végére érniük, végtelen a türelmem, jól bírom megaláztatást, és ha jobban belegondolnak, amennyiben alkalmaznak, mindennap belém törölhetik a lábukat. A mai világban minden eladó, miért pont a becsületem ne lenne az, ezért természetesen dolgozójukként maximálisan lojális lennék Önökhöz.
Amennyiben valóban tudnának alkalmazni, az inigomontoya@citromail.hu-n várom jelentkezésüket.

Elnézést kérek a hosszúra nyúlt levelemért, és ha esetleg elaludtak volna közben, de hiányzik belőlem az a tűz, ami az első megírásakor égetett. Természetesen épelméjű ember nem gondolja, hogy az Önöké a világ legszarabb szolgáltatója, és minden dolgozójuknak patái szarvai vannak. Ez egy egyedi probléma volt, ami sajnos elég rossz helyzetbe hozott, de bízom benne, hogy ez nem rontja az Önök megítélését. Nem akartam egyik munkatársukat sem kellemetlen helyzetbe hozni, mert személy szerint egyikkel sincs bajom, valószínűleg előírásnak megfelelően cselekedtek, de ne nyissunk vitát arról, hogy ki miben és hogyan hibázott, mert ez így nekem azért elég egyértelmű.
Részemről már rég elástam a csatabárdot, és ezt a levelet az előzővel ellentétben azért írom ide, mert Önök is nyílt levélben fordultak hozzám. A jövőben a fenti email-címen elérnek, ha vannak még homályos foltok, készséggel állok rendelkezésükre. Kellemes volt látni, hogy azért van puskapor a másik oldalon is, és noha tudom, hogy Önök nem írhattak le mindent, amit rólam, és a felmenőimről gondoltak, azért remekül sikerült a levelük, bár ennél a résznél azért ökölbe szorult a kezem:

„Kérjük jelentkezzen telefonon…”

Azt hiszem, ez övön aluli ütés volt.

Ébredező tisztelettel névtelen ügyfelük