Velkommen til Danmark

Ahoj!

Amint látom nem fejeztem be a Rámai Vakációs beszámolómat, de sebaj. A képek természetesen megvannak, majd feltöltöm őket ha lesz időm, kedvem :P

Augusztus végén jöttem ki két haverral Dániába tanulni, mivel a magyar viszonyok elég siralmasak, meg egyébként sem indítanak olyan képzést, ami konkrétan érdekelt volna. Engem igazából "csak" a család tartott vissza attól, hogy elinduljak. Van néhány jóbarátom otthon is, de ha továbbáll az ember, akkor újakat talál, és így is lett :) És meglepő módon nem csak nemzetközi kapcsolatokra tettem szert, hanem találkoztam itteni magyarokkal is. Teljesen egyet kell értenem velük, mert itt legalább nem marják egymást a magyarok, hanem inkább összetartanak.

Röviden tömören: Az egyetem eddig nagyon jó: a tananyag, az, ahogyan tanítanak, a csoportmunka, a légkör mind-mind nagyon jó és tetszenek (különösen a bár péntekenként;)), az időbeosztás sem vészes, az időjárás egy szar (vagy az eső esik, vagy a hó, vagy a szél fúj, de valami mindig van), a bulik jók, a dán konyha megint egy nagy semmi (fűszernek kb. csak a sót és a borsot ismerik és slussz...), minden rohadt drága, minden dánul van (és nem nincs minden terméken ott angolul, németül, stb. CSAK a skandináv országok nyelvein: dán, norvég vagy pl. svéd.).

Ma kezdjük a szemeszter végi projektet, kíváncsi leszek hogyan sikerül =)

Ja igen a sör címke a Sanctuary miatt került fel, ahova péntek/szombatonként szoktunk járni bulizni. 10/10 a hely és pénztárcakímélő, kifejezetten ajánlott ;)

Római vakáció 2010 part 2

Part 1 itt.

Hétfő (Július 5.)

Korán reggel (kb 7 óra magasságában) ébredezünk, majd fél nyolc-nyolc körül elindultunk reggelizni... természetesen utolsókként, így a többiek kb. ránk vártak csak, hogy összeszedelőzködjünk és indulhassunk. Aznap (és még kedden kis ideig) csak "bamba birkákként" követtük a csoportot, de főleg az idős hölgyet, aki általában rikitóan színes ruháival elsődleges követendő célponttá vált (értsd: mivel kitűnt a tömegből, nehéz volt eltévedni).

A kezdeti problémák már itt kezdtek kibontakozni: mindenki a maga tempójában gyalogolt, ki gyorsabban ki lassabban, valamint a csoport egyes tagjai gyakran álltak meg pihenni... túl gyakran. A Szent Péter tér egyik oszlopsora alatti kellemes 30 fokos árnyékban az idős hölgy elhatározta, hogy hova fogunk menni és mit fogunk megnézni. A többiek értetlenül néztek rá, hogy "WTF", aztán sűrű bólogatások és helyeslések után elindultak valamerre. Mi összenéztünk, sóhajtottunk egyet, majd utánuk mentünk.

Az első célpont az Angyalvár... lett volna, mivel hétfőn zárva van, mint majdnem minden múzeum. Természetesen itt is a napon ácsorogtunk és nézelődtünk mert milyen jó a 35-37fokos hőségben bámészkodni. Ezután már kb 10-20 méterenként álltunk meg, mert találtunk egy kellemes árnyékot adó fasort, ami tele volt bizsu és ruhaárusokkal. >.< volt =")">

Utunk az Igazságügyi Palota (ha jól emlékszem, de nem biztos) után, a Teverén átkelve a Piazza Del Popolo-ra vezetett, ahol egy hatalmas tér, közepén egy magas obeliszk-kel (rajta egyiptomi hieroglifákkal), körülötte négy vizet folyamatosan köpő oroszlánnal (a víz kellemes felüdülés volt bármerre jártunk, és ahogy Laci is mondta: "Minden egyes kút egy oázis". És milyen igaza volt!), a tér két oldalán egy-egy szökőkút, valamint a térrel szemben két majdnem azonos templom. Kis séta után egy magasabb helyre érkeztünk (talán Via Napoleon vagy valami ilyesmi), szép panorámával, ezután a spanyollépcsőhöz érkeztünk. Szép és jó, meg fú de fényképeztünk, de nem valami nagy vasziszdasz. Még csak nem is spanyolok építették (Piazza Spagna asszem). A lépcsővel szemben egy szép csónak (ladik?) alakú szökőkút és rengeteg ember. Az idős hölgy meggondolatlanul kevés időt hagyott az ebédre, (asszem fél kettő után pár perccel) kijelentette, hogy 2-re legyünk a szökőkútnál, majd elindultak valamerre. o.O Kerestünk egy éttermet, majd azonnal kértünk is négy sört (bár Tibold ekkor még csak Beck's -et kért ^^) mi 3-an pedig Peronit ittunk. Akkor még nem tudtuk, hogy nem ez a legjobb, bár kétségtelenül finomabb a magyar söröknél.

Kényelmesen visszaértünk a találkahelyre, majd elindultunk a Fontana di Trevi (Trevi-kút) felé, amelyet a "szökőkutak királynőjeként" is emlegetnek. Szép, nagy, hűsítő, és rohadt sok ember van itt. A többiektől néhány ember úgy gondolta, hogy milyen jó egy eldugott sarokban, egy hatalmas kődarab előtt pózolni majd' fél órán át. Mi meg csak vártunk és vártunk, és izzadtunk majd nagy nehezen előjöttek így továbbindulhattunk a Pantheon felé (ingyenesen látogatható, és hétfőn is nyitva van). Hatalmas belső térrel rendelkezik, tényleg egy mestermű és nagyon szép belülről is. Ja és hűvös :)

A Pantheon után egy másik térre érkeztünk, ahol szintén egy obeliszk és egy szökőkút található (ilyeneken már meg sem lepődtünk), megnéztük, hogy hogyan bénázik egy olasz utcai "bűvész", majd a többiek meg sem várva minket hazaindultak. Nekünk úgyis van GPS-ünk meg térképünk, csak visszatalálunk >.<

Folyt. köv a keddi nappal, a képek feltöltése még mindig folyamatban.

Római vakáció 2010

Előzmény az előző postban.

Ma hajnalban értem haza a római egyhetes vakációból, melyet a Dotz csapat nyert meg az idei Infomaraton nevű gyulai rendezésű 24 órás informatikai versenyen. A csapattal tartott a felkészítő tanár is Nagy Zsolt személyében, valamint elkísértek bennünket a szervezők közül 4-en és egyes "támogatóktól" 4-en, így összesen 12-en vágtunk neki az útnak.

A csoportból többeknek (köztük nekem is) első repülésem volt, kicsit paráztam is, hogy mi lesz, de a többiek szerint sima volt a felszállás és landolás is. Úgyhogy ezért riszpekt a WizzAir-nek :) Az újdonság varázsától eltekintve az első út tényleg nem volt valami nagy vasziszdasz.

A római Fiumicino reptér 3-as termináljában a csomagokra való nem kis várakozás után (valamit bénáztak az olaszok), még egy kis várakozás a reptéri transferre, ami kivisz minket egyenesen a szállodához. Namármost, a fickó, aki értünk jött, autópályán 130-cal előzött felkézzel, mert a másikban a telefonnal hangosan kiabált és azzal a kezével még mutogatott is. Ezek az olaszok nem szaroznak. Érkezés után tájékoztatott minket, hogy "Ten minutes" (Tíz perc). Majd miután megérkezett a kis kínai srác, ezzel a mondattal engedett utunkra: "Follow this ... people" (Kövessétek ezt az ... embereket). Elfoglaltuk a szobáinkat, majd nyugovóra tértünk kb fél 12-éjfél körül.

Folyt. köv.

Képek feltöltése folyamatban, a privát célú (nem, nem lesz kint jútyúbon) videót Tibold intézi, beszámoló meg majd... ha ráérek :)

UPDATE: Szar a netkapcsolatom (igen még mindig...) eddig 123 képet sikerült feltölteni (1,9Gb összesen, a Picasa-n 1Gb tárhely van, így újat kerestem).

Íme a cím, mely (remélhetőleg az album frissülésével folyamatosan frissülni fog):

Római vakáció 2010